A legelső tervek

 2009.01.05. 12:38

A Pannon Tükör 1995 decemberi (0.-ik, próba szám) kiadásában jelent meg egy írás Bertók Pál tollából a Keszthely és Hévíz közötti meg nem valósult vasúti / villamos / tolibusz közlekedési terveiből.

 

A KESZTHELY - HÉVÍZ KÖZÖTTI
VASÚTI ÉS VILLAMOS KÖZLEKEDÉS
MEG NEM VALÓSULT TERVEI



Ha Keszthely fejlődéséről, közlekedéséről, gazdasági életéről beszélünk, minden tekintetben meg kell említenünk Hévízet is. Meleggyógyvizének közelsége, és annak vonzásának a hatása irányította, és meghatározta Keszthely közlekedését és fejlődését. Keszthely földrajzi fekvésének körülzártsága, elszigeteltsége miatt, annak ellenére, hogy itt nyílt meg az első gazdasági főiskola, és itt rendezték meg a helikoni ünnepségeket - ami tulajdonképpen ismertté tette Keszthelyt, - Hévíz nélkül mégis fejl!désében elmaradott kis mez!város maradt volna hosszú ideig.
1839-ig, amíg a fenéki hidat meg nem építették, (mely 1839 március 2-án lett kész, és először egy disznókeresked! ment át rajta a kondájával, majd utána egy tikász!) Keszthelyt dél felől elzárta a Balaton és annak nyúlványa nyugatról a Zala, és Hévíz lefolyásának elmocsarasodott területe, északról a keszthelyi hegység erdőkkel borított dombjai.Így délr!l csak nyugati irányba átvezet! két út volt az, ami rossz állapota miatt nehezen, de megközelíthetővé tette Keszthelyt.
Ha a fent felsoroltakhoz még hozzáadjuk azt, hogy a hatalmas grófi birtok uralta Keszthelyt és környékét, így világosan kitűnik az, hogy nem volt nagy vonzó ereje Keszthelynek. 1850-ig még a postakocsi járatok is elkerülték, csak az 1861 április 1-én megnyílott Déli Vasút által megépített, Balatonszentgyörgyön Keszthely néven megnyílt vasútállomással változott meg a helyzet.
A Déli Vasúttal az utasok könnyen és kényelmesen eljutottak Keszthely vasútállomására, ahonnan azonban társaskocsik szállították az utasokat Keszthelyre, és Hévízre. Annak ellenére, hogy a társaskocsiknak a menete, menetdíjai szabályozva voltak, mégis nagyon sok panasz érkezett az illetékes hatóságokhoz, a társaskocsi tulajdonosok, illetve azok alkalmazottai részéről elkövetett visszaélések miatt. 1876. augusztus 7-én a megyei Bizottsági Közgyűlésen határozat született. Balatonszentgyörgy-Keszthely-Hévíz között megépítendő lóvasútról. (E lóvasút építésének a terve a jelenben is megtalálható a keszthelyi Balatoni Múzeumban!)
A lóvasút Balatonszentgyörgy-Keszthely között az országúton haladva Keszthelyen (a Balatoni Múzeum mellett délfelé) kapott volna állomást. Majd a Kossuth Lajos utcában a jelenlegi ATI-nál elkanyarodva a Deák Ferenc utcában a laktanya mellett elhaladva a Georgikon épületén túl a gróti park mögötti részen ki a jelenlegi országútra, és utána Hévízre lett volna a lóvasút iránya - illetve vonala. Pénz hiányában azonban elmaradt az építkezés.
Az 1888 szeptember 27-én elkészült, és a forgalomnak átadott kis, 10 kilométeres Balatonszentgyörgy-Keszthely helyiérdekű vasúttal indult meg igazán Keszthely és Hévíz fejlődése. Ettől az időtől kezdve Keszthely és Hévíz között társaskocsik-fiákkerek bonyolították le az utasok szállítását.
A keszthelyi vasútállomásra beérkező vonatoktól Hévízre, majd onnan vissza szabályozva volt a társaskocsik indulásának és menetdíjának ideje, illetve összege. Ezeket a szabályozásokat azonban a társaskocsik hajtói nem tartották be, kihasználva kiváltságos helyzetüket, visszaéltek vele.
A rossz és poros Keszthely-Hévíz közötti országút, a lassú közlekedés, a visszaélések most is ezek megszüntetésére, és egy jobb, biztonságosabb közeledés megvalósítására késztette az illetékeseket. A közvéleménynek előbb a Keszthely majd 1894 után a Keszthelyi Hírlap adott hangot lapjaiban, melynek köszönhetően a következő tervek születtek meg.
1899. november elején a kereskedelemügyi miniszter Weisz Oszkár mérnök Szilágysolymói lakosnak engedélyt adott a keszthelyi vasútállomástól Hévízfürdőig, keskenypályájú, gőzmozdonyú vasútvonalra, valamint az előbbi vonalból Keszthely város belterületén az Andrássy téren kiágazó, a Balaton-partig vezet! lóvasútra.
Az előmunkálati engedély egy évre szólt. Az építési költségek hiánya miatt a vasútépítés elmaradt.
1905. november végén a kereskedelemügyi miniszter megadta Rétay Ferenc, és Gross Márk budapesti lakosoknak Keszthelyről-Hévízre, mely Keszthely vasútállomásról a Főutcán át, a gróf Festetics palota mellett elvonuló utca a Hévízre vezető országút mellett, esetleg annak felhasználásával Hévízfürdőig vezető szabványos 70 cm. keskenynyomtávú villamos, vagy gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre.
Ez az engedély sem hozott eredményt és elévült!
Azonban az is lehetséges, hogy ehhez az elévüléshez segített egy új, komolyabb vállalkozó, a Ganz Villamos Rt. melynek a kereskedelemügyi miniszer előmunkálati engedélyt adott egy villamosvasút megépítésére Keszthely és Hévíz között.
Az 1906. november 18-i Keszthelyi Hírlap írja, hogy „A Ganz Villamos Rt. főtitkára Ripka Ferenc ismertette a tervet, számítva a város, az uradalom, a hévízi bérlő támogatására. A balatoni fürdőtől elindulva, a vasútállomás érintésével a Kossuth Lajos utcán, majd a Georgikon utcán át a kanizsai országúton a gáti-dombig, (a mostani trafótelepig!) hol át vág az uradalmi rétre, és a kellemes ligeten (a vadaskert) az akácos mellett átszelvén a Gyöngyöspatak két medrét, a hévízi gyalogút mellett (a vadaskerten át vezető út folytatása Hévízre, melyet nagyon jó volna járhatóvá tenni!) vezet egész Hévízig. A vasút hossza 6.8 kilométer, az összes vágány hossza 7.2 kilométer, a villamostelep előtt kocsiszín elágazás lesz. A beruházás költsége 250.000 korona."
A második terv szerint, melyet Kell Dezső városi mérnök készített, „a vonal a gáton túlmegy a páhok legelőig, hol bekanyarodva egyenes irányban - és mind ezt szilárd talajon - az új szanatórium alatt haladva közvetlenül a fürdőiroda mellett ér véget."
„A tervezett villamosvonal közigazgatási bejárása, a leendő vonal minden részletre kiterjedő szemléje - 1907 június 26-án de. 9-órakor kezdődött, melyen részt vett Dezsőfy Aurél miniszteri államtitkár, Mechwart Hugó miniszteri mérnök a kereskedelemügyi minisztérium részéről, Lehoczky Albert vezérkari százados a hadügyminisztérium részéről, Ariger Aurél királyi főmérnök a földművelésügyi minisztérium részéről, Nagy István mérnök a posta és távirda igazgatóság részéről, Dr. Decsényi Árpád a Vármegye közönség, és a grófi uradalom részéről, Nagy István városbíró, és még tíz különböző hivatali küldött.
A bejárás du. 2 órakor ért véget, és a bizottság teljes részletességgel tárgyalta a tervezet minden részét, figyelembe véve a felmerült összes kívánságokat. Az uradalom minden álláspontja is respektáltatott - hogy az útvonal ne vágja ketté az egyik táblát - az iskolák elé áblát csináltassanak, stb. Majd a Hullám szállóban ebédeltek és a terjedelmes jegyz!könyvet is itt írták alá."
A jegyzőkönyv szerinti tervet a Ganz Villamos Rt. előkészítette és dr. Ripka Ferenc a város vezetőivel smertette, a végrehajtására 531.000 korona van előirányozva. A vasút finanszírozására részvénytársaság alakulna, a 100 koronás részvények után a Ganz-cég a 4%-os kamatot fizetne. Végül úgy döntöttek, hogy szeptember 6-án lesz a további tennivalók céljából az értekezlet megtartva.
Azonban ez az értekezlet nem lett megtartva, mivel a részvények jegyzése nem érte el a kívánt eredményt. Ezzel kapcsolatosan így ír a Keszthelyi Hírlap 1908 november 19-i száma:
„A villamos ügyben megindított mozgalom korai halálát szomorodott szívvel jelentjük.
A legfőbb érdekeltek nem jegyeztek részvényt, így a közönségnek sem jött meg nagyon a kedve. A szép törekvés rövid szenvedés után csendesen elszenderült. Egyébként éljen a magyar ipar!"
Ismét hiába volt minden törekvés! Akinek van pénze annak van kocsija is. Akinek nincs pénze az meg menjen gyalog!
Az újságíró keser" szavai nagyon is valósak, az érdektelenség, a közöny ismét meghiúsított egy szép tervet.
1909 októberében a Ganz Villamos Rt. talán abban a reményben, hogy most már majdnem egy év elteltével megváltoztak az érdekeltek véleményei, új terveket ajánlott fel megvalósításra.
Az első új villamosvasúti terv, „mely felsővezetékből táplált, vágány nélküli villamos gépkocsijai magán az úttesten haladnának talpaik gumiperemzettel lesznek ellátva, ezáltal az állatokat folytonosan vadító, és riasztó kipufogások, zajos zaklatások, füst, gőz, és bűz teljesen elmarad.
Míg a villamos vasút építése 800.000-900.000 koronába kerülne, addig ez a terv csak 120.000 korona és sokkal hamarabb elkészülne. Kizárólagosan azon múlik, hogy mennyi lesz a részvények jegyzése."
Miközben a tervek végrehajtásának lehetőségeire vártak, Keszthely-Hévíz között autómobil közlekedést létesített egy társaság. Az autómobilok félóránként indultak, a menetidő 7-8 perc, és a menetdíj oda-vissza 1 korona 60 fillér.
Ezzel az autómobil járatokkal megkezd!dött Keszthely- Hévíz között az utasoknak gépkocsikkal szállítása és lassú fejlődése. Ugyanakkor megszűnt a társaskocsik monopol helyzete, és megkezdődött „uralmuk" alkonya. A gumikerekű villamoskocsik közlekedésének megvalósítása ismét elmaradt az érdekeltségek közönye, a pénz hiánya miatt. Az újságokban is közölt, meg nem valósult tervekre nem csak társaságok, hanem magánszemélyek is reagáltak és komoly alapok nélküli tervek is születtek. Ezek közül a Keszthelyi Hírlap 1913 március 16-i száma is közöl egyet, melyben a levélíró egy tíz tagú vasúti bizottság létrejöttét javasolja, kik el!munkálati engedélyt kérnének egy Keszthely-Hévízfürd!-Szentandrás-Boldogasszonyfa- Szentgyörgyvár-Zalaapátig építend! vasútvonalra, esetleg g!z, vagy villamos vontatással. A Zalán építenének egy vizierőművet, és az ott kapott árammal az egész vonalat üzemeltetni lehetne villamos vasúttal.
Ugyancsak Keszthelyen is közlekedne ezzel az árammal villamos.
Bizonyára semmi összefüggés nincs az újságcikk és a májusban összeült megyei gyűlés létrejötte között, amikor is vasúti értekezletet tartottak Tersztyánszky Ödön elnökletével.
Vajda Ákos javasolt két vasútépítési tervet, hogy a Szombathely-rumi vonalon Türjénél, vagy Zalaszentgrótnál csatlakozzon a vonalhoz, egy Keszthely-Hévízfürdő- Szentandrás-Vindornyaszőlős-Kisgörbő-Türje érintésével egy új vasútvonal.
A másik terv szerint esetleg Zalaegerszeg-Bozsok- Fels!nemesapáti-Orbányosfa-Nagykapornak-Misefa- Nemesrádó-Zalaigrice-Pacsa-Szentpéterúr-Zalahosszúalu-Zalaapáti-Szentgyörgyvár-Páhok-Hévíz-Keszthely vonalán létesüljön egy új vasútvonal.
1914. április 14-én ez ügyben ismét volt egy értekezlet, de végül is a szokásos ok miatt - pénz hiány - a terve csak terv maradt.
Az 1914. július 5-i Keszthelyi Hírlap közlése szerint a kereskedelemügyi miniszter, Fürst János sümegi gyakorló ügyvédnek, valamint Kollin és Török budapesti lakosoknak, mérnök vállalkozóknak, Keszthely-Hévíz-Sümeg között, rendesnyomtávú, gőz, esetleg motoros üzemű helyiérdekű vasútvonal építésére az el!munkálati engedélyt megadta. A Hírlap szerint az előmunkálatok már meg is indultak, és az érdekeltek a vonalat már be is utazták, vagyis közigazgatási bejárást tartottak. E terv végrehajtásához Sümeg 10 vagon gabonát ajánlott fel! A többi község is gabona felajánlásokkal járul hozzá az építéshez.
Az építési költség elégtelensége miatt és az első világháború kitörését követő infláció, nehéz gazdasági helyzet miatt az építkezés elmaradt.
Nem csak magánvállalkozók, és vállalatok akartak vasúti összeköttetést létesíteni Keszthely és Hévíz között, hanem Keszthely város vezetősége is megtett mindent ez irányba. 1925 szeptemberében a képvisel!testületi ülésen Keszthely Malatinszky Ferenc képvisel!testületi tag a Balatonszentgyörgy-Keszthely-Tapolca vasútvonalának elmaradottságát, Keszthely-Hévíz közötti közlekedés lassúságát, színvonalát kritizálva egy vasútvonal építését javasolta Keszthely, és Hévíz között. Indoklásában többek között felhozta Keszthely fejl!désének elmaradottságát Hévízzel szemben, mivel
Hévíz az utóbbi években gyors fejl!désnek indult. "Ezért minél előbb meg kell építeni a hévízi villamost, vagy bármely más sín összeköttetést, mert ez Hévízt közelebb hozza Keszthelyhez. A keszthelyi építkezések hiányának és Hévíz egyre gyorsuló fejlődésének a közlekedés rossz minősége az ok!" Ez természetesen nem egészen így volt, nem a közlekedés volt az oka Keszthely elmaradottságának e tekintetben. Keszthely város részére nem volt meg az a lehetőség, hogy saját erőből építsen vasúti összeköttetést Hévízre, állami támogatásra lett volna szüksége, mivel a helyi érdekeltségek tétlensége miatt, a már többször is megkísérelt részvény Íratásokból fedezendő építési költségek előteremtése kudarcba fulladtak. A kereskedelemügyi miniszter - akihez abban az időben az ilyen ügyek tartoztak -, nem lépett, az ország gazdasági helyzete miatt nem reagálhatott Keszthely ilyen irányú kérelmére.
A keszthelyiek 1926 július 20-i Keszthelyi Hírlap szerint küldöttséget küldtek Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszterhez, ígéretet adott - ígérni lehet! -, hogy augusztus végén okvetlenül megkezdik a vasútvonal építését Keszthely, és Hévíz között, és a jövő szezonban már üzembe helyezik!”
Ebből az ígéretből sem lett megvalósulás, mivel az építési költségek 22 milliárd papírkoronába kerültek volna és ehhez még hozzá menne két milliárd korona forgalmi eszközök vásárlása címén. (A korona elértéktelenedése miatt már ebben az időben nyomták az új bankjegyeket a pengőt, mely 1927. január 1-ével lépett életbe!)
A Keszthely város vezet!sége 1927. február 28-án 55. tagú küldöttséggel mentek fel a kereskedelemügyi miniszterhez kérésüket megismételve. Mivel azonban egy év elteltével sem történt semmi, így elhatározták, hogy még nagyobb számú küldöttség megy fel a kereskedelemügyi miniszterhez és e küldöttség létszámát 100 tagúra szavazták meg. Végül mégis csak Reischl Richárd országgyűlési képvisel!, és Reischl Imre városbíró utazott fel a miniszterhez, hol úgy a kereskedelemügyi minisztert!l, mint a MÁV elnökétől ígéretet kaptak egy Keszthely-Hévíz-Sümeg közötti vasútvonal építésére.


Ebből az ígéretből sem lett vasútépítés.
 




 

A bejegyzés trackback címe:

https://bavill.blog.hu/api/trackback/id/tr86858999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása